A weboldal a böngészési élmény javítása érdekében sütiket helyez el a böngésződben. Ha többet szeretnél megtudni a sütikről, hogy azokat miként használja az oldal, illetve adataid védelméről, tekintsd meg a sütikről szóló tájékoztató oldalunkat.
A sütik felhasználásáról bármikor tájékozódhatsz a weboldal bármely oldalának alján megtalálható hivatkozás segítségével.

Sörlexikon

Hogyan segítette a történelem a sör és a sörfőzés fejlődését?

A történelem eseményei többféleképp voltak hatással a sörre, de a kettő valahogyan mindig összefonódott.
A kormányok - rengeteg más funkciójuk mellett - azért vannak, hogy a polgáraik érdekeit védjék. A bajor tisztasági törvény az egyik legfontosabb intézkedés a történelem során. Így szól a híres idézet: “...a sörfőzéshez használt alapanyagok csakis az árpa, a komló és a víz lehetnek”. Ennek a törvénynek többek között az volt a célja, hogy segítse a megfizethető kenyér elérését. És persze volt a dolognak egy közegészségügyi vonulata is. A sörfőzők a sör tartósítása és/vagy a silány minőség elrejtése érdekében ugyanis néha olyan összetevőket is hozzáadtak a sörhöz, mint például a fakéreg vagy éppen különféle gombák. Az elkeseredettebbek még egy lépéssel továbbmentek, és volt, hogy kormot, krétát vagy csirkevért is kevertek a sörbe. Így már nem is olyan meglepő, hogy szükségét érezték a törvény bevezetésének, ami hosszú távon világszerte hatással volt a főzdékre.

A tizenhatodik század Európájának történelmi és vallási eseményei elősegítették a komlók szerepének megerősödését. A középkorban még jellemző volt a helyi gyógynövények használata a komló helyett, ami egyszerre jött jól a tartósítás és az ízesítés során. Ennek az ötvözetnek visszatérő eleme volt a fenyérmirtusz, a fekete üröm, a közönséges cickafark, a csarab, a rozmaring vagy ezeknek különféle helyi változatai. Egyes információk szerint még hallucinogén növények is helyet kaphattak ebben az összeállításban. Ennek a gyógynövény mixnek az előállítását a katolikus egyház tartotta kézben, amin Luther Márton és a protestáns mozgalom változtatott. Luther maga is nagy sörrajongó volt, és az egyház ellenfeleként úgy ment szembe a gyógynövények monopóliumával, hogy helyette a komló használatát ösztönözte. Rengeteg komlóféle volt elérhető akkoriban, amikre ráadásul adót se vetettek ki. Idővel az is kiderült, hogy a komló használatával a sör egységességét is garantálni lehet, így végül ez vezetett a gyógynövények napjának leáldozásához.

Az ipari forradalom hatalmas szerepet játszott a Staropramen sörfőzde megalapításában. 1845-ben Bécs és Prága közt vasútvonalat nyitottak meg. Prága ekkoriban jelentős gazdasági fejlődésen ment át, köszönhetően a virágzó iparnak, ami azzal járt, hogy egyre többen költöztek fel vidékről a városba. Ez leginkább Prága Smíchov negyedében volt látványos, ahol a Staroprament is megalapították. Egy növekvő munkás populáció meglehetősen sok igénnyel jelentkezik, amik közül a sör volt az egyik legkiemelkedőbb. Egy gyárban töltött hosszú nap után mire is vágyna az ember jobban, mint egy korsó sörre? Jan Kohout és Vilem Pick nem volt megelégedve az elérhető sörök minőségével, ezért úgy döntöttek, hogy saját sörfőzdét nyitnak. A többi már történelem.

Rengeteg esetben volt a történelem hatással a sörre. Néha viszont fordítva, a sör volt hatással a történelemre. Mint például amikor a Mayflower kapitánya 1620-ban Új-Angliában kötött ki a mai Egyesült Államok területének déli része helyett. Hogy miért? Mert elfogyott a söre!